Placebo, avagy legalább ne árts

Influenzásan fekszem itthon, mindenki mondja, hogy menjek orvoshoz. Én ezt elkerülöm, mert nem akarok másokat is megfertőzni, vagy egyéb fertőzéseket összeszedni. Az orvos antibiotikumot írna fel a kötelező kérdezz-felelek, torok nézegetés, mellkas kopogtatás és szívhang hallgatás után. Ezt nyilván nem venném be, mert az influenzát vírus okozza, az antibiotikum pedig nevéből következően bakteriális fertőzésekre van kitalálva. Ha pedig bakteriális fertőzés áldozata lennék, akkor a torok nyálkahártyájáról vett minta (régebben egy-két hetes) kitenyésztése után lehetne felelősen dönteni, hogy az adott baktériumra mely antibiotikum a leghatásosabb, illetve az ország nyomorú pénzügyi helyzetét is figyelembe véve melyik a legköltséghatékonyabb (generikus szemben az originális gyógyszerrel). Mindezek ellenére tömegesen mennek a betegek az orvoshoz és kapják illetve szedik a problémájukra teljesen alkalmatlan gyógyszert. Kinek jó ez? Nyilván az orvosnak hiszen az inluenzás, meghűléses, képzelt és hasonló enyhe esetekben a „társalkodónői” funkción túl nem sokat tud felmutatni, hacsak nincs szükség szakorvosi vizsgálatra, hiszen akkor valakinek alá kell írni az ápolónő által megírt beutalót. Jó a gyógyszergyártóknak, hiszen egy influenzajárvány hozza a nyereségük tetemes részét minden évben. És furcsa módon a fent leírtak ellenére jó a betegnek. Egyrészt az antibiotikum megvédheti a szövődmények kialakulásától, de magát az influenzát is gyógyíthatja. Mindgyárt megértjük miért.

Szívügyünk a műtét 

Az ötvenes években egy fiatal kardiológus, Leonard Cobb érdekes ötlettel állt elő. Az akkoriban már két évtizede rutinszerűen műtéti eljárással kezelt angina pectoris tüneteit (mellkasi fájdalom) mutató betegeit két csoportra oszotta. Az egyik csoportba sorolt pácienseken elvégezte az 1939-ben Davide Fieschi olasz sebész által feltalált szívkoszorúér műtétet, a másik csoportban csak a bemetszést csinálta meg, de az artériákhoz nem nyúlt hozzá. A betegek mindkét csoportban a következő hónapokban hasonló javulásról adtak számot. Cobb és szerzőtársai 1959 májusában számoltak be a szakmát felrázó eredményeikről a New England Medical Journalban (1). 

Azután a kilencvenes években J.B. Moseley ortopéd sebész újabb kísérlettel örvendeztette meg a tudományos közvéleményt, amikor hasonló placebo műtétet végzett osteoarthritises betegein. Az egyik csoportban elvégezte a páciens térdén az arthroszkópos beavatkozást, a többi betegnél csak a bemetszéseket csinálta meg. Az eredmény Cobbékhoz hasonlóan ugyanaz volt, a betegek függetlenül attól, hogy valóban elvégezték a műtétet, vagy csak azt hitték, hogy elvégezték ugyanúgy számoltak be állapotuk javulásáról a „műtétet” követő hónapokban. Moseley és szerzőtársai 2002-ben számoltak be kisérleteik eredményéről a New England Medical Journalban és érthető módon óriási vihart kavartak hiszen ezek a térdműtétek az Egyesült Államokban évi 1 milliárd dollárt hoztak akkoriban az egészségügyi iparnak, viszont a cikk alapján egyértelművé vált, hogy hatásuk placebo jellegű, hiszen alapvetően a szervezet öngyógyító mechanizmusaira építenek (egyébként kisebb-nagyobb mértékben minden gyógymód).(2)

Tetszési index

A placebo szó a latin placere (tetszeni fogok) kifejezésből származik és bár a 18. századtól szerepel az egészségügyi írásokban, komolyabb érdeklődésre Henry Beecher amerikai orvos, The Powerful Placebo című könyvének 1955-ös megjelenése és az azáltal kiváltott vita után tett szert az orvosi és kutatói szakmákban. Beecher a második világháborúban aneszteziológusként dolgozott a fronton és miután kifogytak a morfiumból asszisztense sima sóoldatot adott a sérült katonáknak, akiknek ezzel is lényegesen csökkent a fájdalomérzetük. Sok vitát kavart az elmúlt évtizedekben a placebo hatás, de az jól látszik, hogy az alkalmazott terápiák és beavatkozások sikere nagy mértékben függ a szervezet és a páciens öngyógyító képességétől, hiszen kisebb vagy nagyobb mértékben mindegyik ezekre is alapoz. A placebo hatás ma már bizonyíthatóan nem „csak” pszichikai alapon működik, hanem bonyolult pszichikai, vegyi és fizikai folyamatok eredménye. A placebo hatás sikere részben a saját hitünkön múlik, elhisszük, bízunk benne, hogy az adott gyógyszer, műtét, terápia sikeres lesz és ez nagymértékben befolyásolja, hogy sikeres legyen. A másik tényező viszont a kondicionálás. Egy egyszerű problémán szemléltetve, ha fájdalmaink vannak, mondjuk egy műtét után és megszoktuk, hogy naponta háromszor hozzák a fájdalomcsillapítót, már az a tény, hogy nemsokára megkapjuk a gyógyszert, vagy  meglátjuk a nővért közeledni a folyosón csökkenti a fájdalomérzetet. Ennek magyarázata, hogy a várakozás során a neurotransmitterek és hormonok termelése, működése megváltozik, dopamine, vagy endorfin szabadul fel és ezáltal megelőlegezi a későbbi gyógyszer vagy egyéb beavatkozás hatását.

Olvass a számról

Nos, némi képzelőerővel és valamennyi közgazdasági ismerettel könnyen átevezhetünk a jelen gazdasági problémái felé hiszen analógiák sora kínálja magát. A gazdaságpolitika sikere is két tényezőn múlik: a jó helyzetelemzés alapján megtett megfelelő lépéseken és a gazdasági szereplők együttműködésén és hitén. Vagyis itt is tettenérhető, hogy vannak gyógyszerek és beavatkozások tisztán „fiziológiai”, esetünkben közgazdasági hatással és van a placebo hatás, miszerint a piaci szereplők elhiszik, hogy a lépések tényleg hatnak és akkor tényleg hatnak. Egy egyszerű példával szemléltetve a központi banki kamatcsökkentések hatására csökken a finanszírozás költsége, nő a likviditás, emelkednek a befektetési eszközök árfolyamai, vonzóbbá válnak a vállalati beruházások, lassul a gazdasági visszaesés, vagy erősödik a növekedés. De ez a mechanizmus még be sem indul és már a kamatcsökkentés bejelentésére, vagy csak az ezirányú várakozás miatt a folyamatok beindulnak (pl. emelkednek a részvényárfolyamok). Vagyis egyszerre működik a bizalom, hit a gazdaságpolitikai lépések sikerében és a kondicionálás. A nyilvánvaló beavatkozást igénylő helyzeteken (mint pl 2008-2009 a válság kitörése és elmélyülése, vagy az európai adósság krízis 2010-11-ben) túl azonban sokszor a placebo hatás erősebb, mint maga a beavatkozás hatása. Tulajdonképpen ezt hívjuk a verbális intervenciónak, vagyis amikor semmilyen lépés nem történik, csak a jegybank, vagy a kormány bejelentései alapján reagál a piac. Ennek legszebb példája Mario Draghi tavaly nyári beszéde, amikor elég volt annyit mondani, hogy bármit megtesz az euró megmentéséért és „higgyék el, hogy az elég lesz”, és a piacok robusztus eufóriával reagáltak, miközben egy eurót nem kellett elköltsön a dél-európai országok kötvényeinek támogatására, mi több az előző évi hosszútávú refinanszírozási operációk (LTRO) keretében nyújtott hiteleket is elkezdték visszafizetni a bankok pár hónappal később. Legutóbb a japán illetékeseknek elég volt bejelenteni, hogy gyengébb yent és magasabb inflációt szeretnének és pár hét alatt a japán fizetőeszköz mintegy 15%-ot gyengült a dollárhoz képest (pedig az közben maga is gyengült az euróhoz viszonyítva) és ennél is nagyobb mértékben nőttek a tokiói tőzsdei árfolyamok. Pavlov kutyájához hasonlóan a jegybankároknak elég megnyomni a csöngőt és a befektetőknek már is "összefut a nyál a szájában". Hát valahogy így működik a kondicionálás, persze a végén azért enni is kellett adni a kutyusnak, vagyis néha a központi banknak cselekednie is kell, mert elfogy a szavak varázsereje - most épp ilyen szakaszban van a Fed, de nem lepődnék meg ha az ECB követné (Draghi már emlegette, hogy foglalkoznak az euró árfolyamának emelkedésével).

Vizuálisabb olvasók kedvéért ez ahhoz hasonlatos, ahogy Hitchkock dolgozott. 1960-ban, amikor a Pszicho bemutatására készültek, az amerikai hatóságok nem akartak hozzájárulni a film vetítéséhez a híres fürdőszoba jelenet miatt arra hivatkozva, hogy az egy gyilkos, véres jelenet. Erre a mester azt mondta állítólag, hogy "amit tiltani szeretnének csak az  Önök fantáziájában létezik nem a filmen" és levetítetette a jelenetet kockánként, amiből jól látszott, hogy egyetlen egy filmkocka sincs, amin a főszereplőnőhöz (Janet Leigh) érne a kés, vagy bármilyen sérülést szenvedne, ez csak a nézők fejében élő asszociációk, vagyis a saját magukban elfojtott kegyetlenség miatt láttak véres jelenetnek.

A fürdőszoba jelenet kockákra vágva - Mindenki azt látja bele, amit a képzelete sugall

Primum non nocere

Mindez elvezet az orvostudomány és a gazdaságpolitika egyes számú szabályához: Legfőbb, hogy ne árts. Vagyis mindegy hogy mit csinálsz, vagy mit nem a lényeg, hogy legalább nagyobb kárt ne tegyél. Sajnos ezt a szabályt ritkán alkalmazzák és ezért van, hogy a hiperaktív politikusok (és sokszor, bár talán ritkábban az orvosok) az egyébként sem könnyű gazdasági helyzeteket a krízisig feszítik, miközben ha egyszerűen hagynák - a szélsőségek elkerülését szolgáló kontrollok mellett - a gazdaság öngyógyító mechanizmusait működni sokszor jobban járnánk mindannyian. Az a gyanum, hogy ha 2010-ben az addigra már megtett és az elkezdett intézkedések befejezése mellett a világgazdaságban amúgyis kibontakozó enyhe fellendülésben bízva nem indul meg az Új (unortodox) Gazdaságpolitika, akkor tavaly az utolsó negyedévben nem szenvedünk el közel három, illetve az év egészében közel két százalékos gazdasági visszaesést, ezzel a negyedik legrosszabb teljesítményt produkálva az EU-ban és az egyik legrosszabbat a világon. És persze, ha nem soroljuk magunkat bóvliba, nem szakad el a kockázati felárunk a közép-kelet-európai országokétól, akkor nem öt, hanem három százalék körül tudunk pénzt bevonni a dollárpiacról, ha már az IMF pénze nem kell (2,5-3 százalékon).

Iatros munkában. (Görög vázafestmény i.e. 280-270 körül)

Ezt hívja a művelt görög iatrogenezisnek, vagyis szó szerint a gyógyító által okozott (negatív) hatásnak. Ennek kiváló példája az írás elején említett antibiotikum függőség, vagyis hogy a meggondolatlanul tömegesen felírt és fogyasztott antibiotikumok miatt baktériumok új generációi fejlődtek ki, amelyek rezisztensek a ma ismert gyógyszerek többségére, ezért egyre keményebb hatásfokú újabb antibiotikumok kifejlesztésére van szükség. Ehhez hasonlatosak azok a gazdaságpolitikai receptek is, amelyek a laza monetáris és költségvetési politikájuk miatt csődközelbe került országok (vagyis szinte a teljes fejlett világ) számára a még lazább (monetáris) politikát írja elő a defláció és recesszió elkerülése érdekében. A baj az, hogy egységnyi GDP termeléshez (megmentéshez) évről-évre egyre több egységnyi adósság felhalmozása szükséges, hiszen a baktériumokhoz, vagy még inkább egy szenvedélybeteghez hasonlóan a gazdaság is egyre rezisztensebb ezzel a hosszútávon iatrogenetikus gyógymóddal szemben. De mint látjuk a megszorítás sem vezet feltétlen sikerhez. Hát igen az optimum olyan vékony jégen járást jelent, ami alapján egyértelmű, hogy a gazdaságpolitikának nem sok mozgástere van és ha tényleg nincs jobb ötlet, akkor tényleg az a legjobb, ha a iatros (gyógyító) megpihen.

Jegyzetek:

(1) Cobb LA, Thomas GI, Dillard DH, Merendino KA, Bruce RA, "An evaluation of internal-mammary-artery ligation by a double-blind technic", NEJM 1959 May 28; 260(22):1115-18.

(2) Moseley JB, O'Malley K, Petersen NJ, Menke TJ, Brody BA, Kuykendall DH, Hollingsworth JC, Ashton CM, Wray NP, "A controlled trial of arthroscopic surgery for osteoarthritis of the knee", NEJM 2002 Jul 11; 347(2):81-8.

Tél-víz

Szeretem a magyar kifejezéseket, szavakat, főleg a metaforikus, allegorikus, évezrednyi bölcsességet, világ-látást megjelenítőeket. Az egyik ilyen a télvíz. Azt jelenti tél és mondhatnánk mindössze ennyit, mégis az irodalmi nyelvben inkább azt találjuk "télvíz idején", semmint egyszerűen csak "télen". Bár a keresztény magyar kultúrkörnek nem sok kapcsolata volt a taoista bölcselettel a legutóbbi évtizedekig (Európában leginkább Carl Gustav Jungnak köszönhetően vált ismertté a taoizmus) mégis a téli-kora tavaszi hónapok "vizes" hónapok a taoista naptár szerint. A víz a kínai öt változó elem (állapot) egyike.

Víz

A legfõbb jó a vízhez hasonló:
mindennek hasznos, de nem harcos.

Tao te king

A víz nagyjából az univerzummal egyidős és szinte bárhol fellelhető benne, ugyanis létrejötte a csillagok születéséhez kapcsolódik és az ekkor bekövetkező gáz és por kitörés során létrejövő kondenzáció eredménye. A Naprendszer több bolygójának légkörében található változó mennyiségű víz. Tekintve, hogy a vízmolekulát alkotó hidrogén és oxigén bőségesen áll rendelkezésre a univerzumban más galaxisokban is valószínűleg található víz.

Létünk alapja a víz

A Föld felületének négyötöde víz. Ennek 96,5 százaléka óceánokban és tengerekben található, a fennmaradó rész 1,7-1, 7 százalékban a földben, illetve gleccserekben és a sarkok jégtakarójának formájában található. A Föld vízkészletének mindössze 2,5 százaléka édesvíz, ami szinte teljes  egészében a Föld alatti víztárolókban és jég formájában van és kevesebb mint egy százalékát teszik ki a folyók, tavak és más földfelszíni víztárolók. Mai ismereteink szerint nagyon kevés édes és egyben egészségügyi szempontból is iható vizünk van és a helyzet várhatóan tovább romlik. A Föld lakosságának egyhetede, 1 milliárd ember nem jut hozzá ivóvíz minőségű vízhez és további 2,5 milliárdan csak fertőzött vízhez. Az előrejelzések szerint alig több, mint egy évtized múlva a Föld lakosságának a fele fog ivóvíz problémákkal szembesülni és a korábban még nemesfémekért, termőföldterületekért, energiahordozókért folyó háborúk és konfliktusok a víz miatt fognak kirobbanni. A globális felmelegedés miatt olvadó jégtakaró és gleccserek, nemcsak a tengerek vízszintjének növekedésével, hanem a folyókat ellátó (gleccser és olvadthó) források elapadásával fenyegetnek, így például a Himalája gleccsereinek visszahúzódása 1 milliárd ember ivóvíz ellátását fenyegeti és jelentős konfliktusokhoz vezethet a világ két legnépesebb országa, Kína és India között. Testünk 55-78 százalékban vízből áll és miközben élelem nélkül napokig, sőt hetekig életben tudunk maradni, víz nélkül testünk hamar kiszárad. Ezért testmérettől és a klimatikus viszonyoktól függően különböző formákban napi 1-7 liter folyadékra van szükségünk, melynek nagy része nem ivóvíz formájában kerül a testbe, hanem az ételek és egyéb italok révén.

A víz, mint szakrális elem

A víznek jelentős szerepe van az emberi kultúrák és vallások területén is. A legősibb civilizációk és a mai világvárosok nagy része víz mellett alakult ki, amely egyrészt a vízfelhasználást, másrészt a szállítást, kereskedelmet segítette elő. Ugyanakkor a víz szakrális jelentőséggel bír szinte minden jelentősebb vallás esetén, különös tekintettel a számunkra fontos zsidó-keresztény kultúrkörben. A vizet a vallások többsége tisztasága és nemcsak fizikai tisztító szerepe miatt kezeli kiemelten, de a keresztény ideológiának központi eleme, hiszen maga a szó is a (vízzel történő) keresztelésből származik. A hinduk szent folyója a Gangesz, amelyet - noha mára jelentősen szennyezetté vált - a legtisztább vízként kezelnek és azt tartják, ha abban fürdenek, abból isznak, vagy hamvaikat (szegényebbek, akik a hamvasztást nem engedhetik meg maguknak, a holttestüket) a folyóba dobják megszabadulnak bűneiktől és az újjászületések köréből és a Nirvánába jutnak.

Lágyság és erő

Víz, jég, hó, pára, gőz, felhők … köd szitálás, eső, zápor, zivatar, felhőszakadás, hószállingózás, havazás, hóvihar … ér, patak, folyó, tengerszem, tó, tenger, óceán … gleccser, hómező, jégtábla, hó sipka … A víz megannyi formája és mozgása, talán nincs is elem, amely ennyire láthatóan és kézzel foghatóan jelenítené meg az állandó változást a világban. A víz lágy, lágysága mégis elpusztíthatatlanná teszi, még a követ is kivájja, ahogy mondani szokták. Bármilyen formát képes felvenni, kitölteni, miközben saját alaptulajdonságai nem változnak.

Az argentin Perito Moreno gleccser, a világ harmadik

legnagyobb édesvíz tartaléka

  Elpusztíthatatlan. Mindenhova megtalálja az útját. Ahogy Pisti, az építész barátom szokta kijelenteni sokatmondóan nézve „Ha egyszer a víz megjelenik a házban …”  Víz halmazállapotában nem lehet összenyomni és megállítani. „Amit összenyomnak, kiszélesedik, amit gyengítenek megerősödik ... A gyenge legyőzi az erőseket, a lágy a keményet.” – írja a Tao te king. A víz a legyinesebb elem, maga az ős női principium. Ahogy a víz körülfolyja és közben lassan formálja az előtte tornyosuló sziklát, úgy öleli át, veszi körül a nő és alakítja át a legkeményebb férfit is. Ahogy barátaim rémülten szokták mondani, a szemspirál megjelenésével a férfi fürdőszobájában, kezdődik ez a szelid hatalomátvétel. Ha azonban a férfi makacssága, merevsége vagy éppen a nő szellemi, lelki fejlődésének megtorpanása teszi, ez a játékos, táncoló, örökké mozgó elem is lemerevedik, megfagy és végül törik, vagyis a nő makaccsá, (gyerekesen) lázadóvá, kellemetlenkedővé válik. A vízjellegű emberre a spontaneitás jellemző, jellemző testrésze a csont, hosszúkás, finom formájú, de csontos ujjai árulkodnak róla. Jellemző érzelmi állapota a félelem, az ijedtség. Ez a mindenféle halmazállapotot, alakot, formát felvenni képes, átlátszó, de mégis sokszinű elem vajon mennyire van tisztában valódi lényegével és mennyire azonosul azzal, amit a környezete sugároz felé. Merre tart, hová folyik? Mi a célja? - kérdezhetnénk az ilyen típusú embertől. (Havasi András)

Vízszervek: hólyag, vese.  Az ősi kínai tudomány szerint a vese a szervezet energia tárolója, ezért különösen vigyázni kell a téli hónapokban. Ők a vese részeként kezelik a mellékvesét is, melynek kérge termeli a hipofízis "utasítására" a cortisolt, amely pedig a glűkóz termelést szabályozza, vagyis az ókori kínaiak jól éreztek rá arra a bonyolult vegyi és fizikai folyamatra, amellyel az agyunk az energiatermelést és elosztást szabályozza testünkben. A téli hónapok tipikusan a vizes hónapok, ilyenkor fokozottabban támadottak a víz szervek erre többek között a megfelelő táplálkozással, gyakorlatokkal védekezhetünk, illetve erősíthetjük őket. Babfélék, hajdina, cékla, gomba, feketeszeder, görögdinnye, gesztenye fogyasztása ajánlott.

Kínai Holdújév

 A kínai luniszoláris naptár, vagyis egyesíti a Hold, illetve a Nap mozgását alapul vevő naptárakat. Az újév a téli napéjegyenlőség utáni második (egyes években harmadik) holdtöltekor  kezdődik (idén február 10-én). Egy-egy évet három fontos információval azonosíthatunk (l alábbi ábra). Egyrészt yin és jang évek váltakoznak, másrészt az öt elem (öt változó állapot - víz, fa, tűz, föld, fém), mindegyike két egymást követő évben, illetve a 12 állati jegy valamelyike évente változó módon írja le az adott évet. A tavalyi, 2012-es, a Jang Víz Sárkány éve volt. Az idei, 2013-as a Yin Víz Kígyó éve.

A Kígyó éve

A kínai asztrológiában a Kígyó szerencsés állati jegy. Az idei évről a különböző forrásokban eltérő kimenetelű, bár gyakrabban pozitív beszámolókat lehet olvasni, igaz aggodalmak is gyakran megfogalmazódnak, főleg késő tavasztól várhatóan. A Kígyó évei között voltak azonban tragikus, a világot megrendítő eseményeket magában foglaló évek is. (Igaz nehéz lenne az újkori emberi történelemben sok olyan évet találni, amelyhez ne kötődne valamilyen tragikus esemény, folyamat.) Csak néhány példa: 1917 (Októberi szocialista forradalom) 1929 (tőzsde krach, Nagy Gazdasági Válság kezdete), 1941 (Pearl Harbor megtámadása), 1965 (vietnami háború kitörése, március 7. Véres vasárnap), 1989 (Tienanmen téri vérengzés), 2001 (szeptember 11 - a  World Trade Center iker tornyainak terrorista támadása). Persze voltak ezen években is fontos pozitív változások, illetve voltak évek, amelyekben jelentős, a világot pozitívan érintő események történtek. Ilyen volt 1953, amikor többek között véget ért a koreai háború, Tenzing Norgay és Sir Edmund Hillary megmászta a Mount Everestet, megkoronázták II. Erzsébet angol királynőt és meghalt Sztálin. Az 1977-es vegyes év volt, amelyben gyakoriak voltak a légikatasztrófák, ebben az évben volt a legtragikusabb repülő-szerencsétlenség (583 halálos áldozat), amikor a KLM járata Tenerifén belerepült felszállás közben, a nagy ködben előtte keresztben álló Pan Am gépbe.

Öt elem

Az elemek talán legtökéletesebb és komplexebb filozófiai rendszerét a Wu Xing jelenti, amelyben már nem egyszerűen elemekről, hanem (változó) állapotokról van szó. A kínai (taoista) rendszer öt eleme a fa, tűz, föld, fém és a víz. Az öt elem, pontosabban állapot és a közöttük működő kapcsolatok jellemzik a világ jelenségeit és folyamatait és szolgálnak ezek leírására a kozmológiától, a gyógyászaton és művészeten át a küzdő sportokig, különösen a rendszer filozófiáját szervesen magában foglaló taichiquan esetében.

Az öt elem ciklusai

Az elemek (állapotok) közötti ciklusok két alapvető formáját különböztetjük meg: a létrehozó vagy ápoló és a megszüntető.

Az ábrán látható, hogy az elemek egymást létrehozó ciklusa az egyes elemeket körben az óramutató járásával egyező köre. A fa létrehozza, táplálja a tüzet, a tűz a földet, a föld a fémet, a fém a vízet és a víz a fát. Ugyanakkor ha az elemek csillagszerűen összekötött belső körét nézzük a megszüntető ciklust kapjuk meg. A tűz megolvasztja a fémet, a fém elvágja a fát, a fa feldolgozza a földet, a föld magába szívja a vizet és a víz eloltja a tüzet.

A Kígyó mint tüzes állati jegy és a Víz év jelentős feszültséget hordoz, amit a Fa elem segítségével lehet kiegyensúlyozni, különösen a (nem várt, nem kívánt) változásokra tanulással reagálva, ami elvezethet a Föld elem harmóniájához. Ehhez - mondani sem kell - befelé figyelésre, önfejlődésre van szükség. Az öt változó elem alaposabb megértéséhez pedig még jó néhány blog bejegyzésre és - mi másra - sok tanulásra.