2013. február 11., hétfő

Kínai Holdújév

 A kínai luniszoláris naptár, vagyis egyesíti a Hold, illetve a Nap mozgását alapul vevő naptárakat. Az újév a téli napéjegyenlőség utáni második (egyes években harmadik) holdtöltekor  kezdődik (idén február 10-én). Egy-egy évet három fontos információval azonosíthatunk (l alábbi ábra). Egyrészt yin és jang évek váltakoznak, másrészt az öt elem (öt változó állapot - víz, fa, tűz, föld, fém), mindegyike két egymást követő évben, illetve a 12 állati jegy valamelyike évente változó módon írja le az adott évet. A tavalyi, 2012-es, a Jang Víz Sárkány éve volt. Az idei, 2013-as a Yin Víz Kígyó éve.



A Kígyó éve


A kínai asztrológiában a Kígyó szerencsés állati jegy. Az idei évről a különböző forrásokban eltérő kimenetelű, bár gyakrabban pozitív beszámolókat lehet olvasni, igaz aggodalmak is gyakran megfogalmazódnak, főleg késő tavasztól várhatóan. A Kígyó évei között voltak azonban tragikus, a világot megrendítő eseményeket magában foglaló évek is. (Igaz nehéz lenne az újkori emberi történelemben sok olyan évet találni, amelyhez ne kötődne valamilyen tragikus esemény, folyamat.) Csak néhány példa: 1917 (Októberi szocialista forradalom) 1929 (tőzsde krach, Nagy Gazdasági Válság kezdete), 1941 (Pearl Harbor megtámadása), 1965 (vietnami háború kitörése, március 7. Véres vasárnap), 1989 (Tienanmen téri vérengzés), 2001 (szeptember 11 - a  World Trade Center iker tornyainak terrorista támadása). Persze voltak ezen években is fontos pozitív változások, illetve voltak évek, amelyekben jelentős, a világot pozitívan érintő események történtek. Ilyen volt 1953, amikor többek között véget ért a koreai háború, Tenzing Norgay és Sir Edmund Hillary megmászta a Mount Everestet, megkoronázták II. Erzsébet angol királynőt és meghalt Sztálin. Az 1977-es vegyes év volt, amelyben gyakoriak voltak a légikatasztrófák, ebben az évben volt a legtragikusabb repülő-szerencsétlenség (583 halálos áldozat), amikor a KLM járata Tenerifén belerepült felszállás közben, a nagy ködben előtte keresztben álló Pan Am gépbe.

Öt elem

Az elemek talán legtökéletesebb és komplexebb filozófiai rendszerét a Wu Xing jelenti, amelyben már nem egyszerűen elemekről, hanem (változó) állapotokról van szó. A kínai (taoista) rendszer öt eleme a fa, tűz, föld, fém és a víz. Az öt elem, pontosabban állapot és a közöttük működő kapcsolatok jellemzik a világ jelenségeit és folyamatait és szolgálnak ezek leírására a kozmológiától, a gyógyászaton és művészeten át a küzdő sportokig, különösen a rendszer filozófiáját szervesen magában foglaló taichiquan esetében.

Az öt elem ciklusai

Az elemek (állapotok) közötti ciklusok két alapvető formáját különböztetjük meg: a létrehozó vagy ápoló és a megszüntető.



Az ábrán látható, hogy az elemek egymást létrehozó ciklusa az egyes elemeket körben az óramutató járásával egyező köre. A fa létrehozza, táplálja a tüzet, a tűz a földet, a föld a fémet, a fém a vízet és a víz a fát. Ugyanakkor ha az elemek csillagszerűen összekötött belső körét nézzük a megszüntető ciklust kapjuk meg. A tűz megolvasztja a fémet, a fém elvágja a fát, a fa feldolgozza a földet, a föld magába szívja a vizet és a víz eloltja a tüzet.

A Kígyó mint tüzes állati jegy és a Víz év jelentős feszültséget hordoz, amit a Fa elem segítségével lehet kiegyensúlyozni, különösen a (nem várt, nem kívánt) változásokra tanulással reagálva, ami elvezethet a Föld elem harmóniájához. Ehhez - mondani sem kell - befelé figyelésre, önfejlődésre van szükség. Az öt változó elem alaposabb megértéséhez pedig még jó néhány blog bejegyzésre és - mi másra - sok tanulásra.