Éljen a szingularitás - a Singularity University Budapesten

Nem foglalkoztat a jövő, úgyis mindgyárt itt van (Albert Einstein)

Napjaink magyar nihiljének hangulatában nagy örömet okoz, ha egy rangos, és a világon egyedülálló, vagy legalábbis kevesek számára elérhető rendezvényt pont Budapesten rendeznek meg. Az elmúlt napokban abban a szerencsében volt részem, hogy két napig, a gyönyörűen felújított Zeneakadémia épületében a Singularity University előadóit hallgathattam arról, hogy mi is történik - legalábbis a legmodernebb technológiák alkalmazását tekintve - a világon és ez alapján milyen jövő rajzolódik ki az emberiség számára a következő évtizedekben. (Bár, ami ma évtizedeknek tünik arról ki fog derülni, hogy pár év alatt elérhető. Így például a Human Genome projekt, ami több, mint 10 év alatt 3 Mrd dollárért valósult meg a 2000-es években, ma kevesebb, mint egy hét alatt 2000 dollárért elérhető lenne.)

Elveszve térben és időben

Elég ha az ember nyitott szemmel járkál a világban, hogy tudja milyen súlyos lemaradásban van Magyarország, főleg szemléleti, kulturális szempontból, ahhoz képest, ami és ahol ma a progresszió hajtóereje van  a világban. Amikor azonban külföldön vagyunk, külföldiekkel beszélünk, hogy ne is említsek egy olyan rendezvényt, mint a SU kétnapos konferenciája akkor sokkolóan szembesülünk gyorsuló lemaradásunkkal a világtól, vagy legalábbis annak fejlődő, haladó részétől. Már-már olyan érzésem volt, reggelenként belépve a Zeneakadémiára, hogy mindgyárt valaki elkéri az útlevelemet és némi vizsgálódás után azt mondja, hogy ne haragudjak, de nekem ide nincs jogom bejönni, mert bár van belépőm, de én a 19. századból jövök, most pedig a 21-ket írjuk. Már pedig ehhez az időutazáshoz nem sok lehetőséget ad mindaz, amit a téridő kontinuumról jelenleg tudunk. De ez gyorsan változhat :-).

Nos, a szingularitásnak az az interpretációja, amiről az egyetem a nevét kapta, nem a gravitációs, hanem a technológiai szingularitás, amely egyébként magyar származású tudóstól, Neumann Jánostól kapta a nevét és a hétköznapi ember nyelvére lefordítva azt a pontot jelenti, amikor a mesterséges intelligencia eléri az emberi intelligencia szintjét, azt meghaladja és innentől kezdve az emberiség jövője megjósolhatatlan. Nem mintha ma az lenne. Márpedig ez az időpont a megkérdezett tudósok átlagos előrejelzései alapján 2040 környékén következhet be, vagyis jó eséllyel még a mi életünkben, akkor is ha nem számolunk azzal, hogy a technológiai fejlődés gyorsaságát, még a legmerészebb kutatók is jelentősen alá szokták becsülni. De miről is szól mindez a hétköznapokban, vagyis azt már tudjuk, hogy mi lesz, csak azt nem, hogy addig mi lesz?

Amanda kerekesszékben (Singularity University Budapest, Zeneakadémia)

Amanda sztorija

Amanda, egy gyönyörű fiatal nő (volt), aki aktívan sportolt, majd egy síbalesetben élete egy pillanat alatt teljesen átalakult - deréktől lefelé lebénult. Kerekesszékhez van kötve és amellett, hogy mozgása jelentősen korlátozottá vált és kedvenc sportjait is teljesen más formában, bár elképesztő akaraterővel továbbra is űzi, más szemszögből nézi a világot. Azt kérte, hogy minden második ember álljon fel és nézzen le, az ülve maradók pedig nézzenek fel, illetve oldalra, annak érdekében, hogy azt éljék át, hogy mit lát ő, mi mindenből van kizárva kerekesszékhez kötve. Például, hogy a balesete óta, mivel nem tud felállni, nem tud valakit úgy megölelni, hogy a szíve a másik szívéhez közel legyen és amikor lehajolnak hozzá megölelni, azt inkább fojtogatásnak éli meg, mint ölelésnek. Megrendítő pillanatok voltak, amibe még a legérzékenyebb ember sem feltétlenül gondol bele, amikor egy szerencsétlen sorsú embertársát kerekesszékben látja. Ezek után Amanda, fizioterapeutája segítségével felvette az Ekso Bionics ún Exoskeletonját, vagyis egy olyan szerkezetet, amely a lábát és felső testét tartja, számítógép vezérli és felállt, majd járni kezdett. Ember és robot. A skeleton nélkül esélye sem lenne erre. Ennél a példánál kevés dolog alkalmasabb arra, hogy bemutassa mit is lehet megtudni, átélni az SU keretei között.

Amanda jár (Singularity University Budapest, Zeneakadémia)

Az alábbi linken elérhető az Ekso Bionics Exoskeletonjának bemutató filmje a Wired 2012-es konferenciájáról.

https://www.youtube.com/watch?v=02fpo9JPQtY

Ezt a szerkezetet eredetileg az amerikai hadseregnek fejlesztették ki, hogy a nagy távolságon (mondjuk 100km gyaloglás) súlyos terhet (akár 2 mázsát)  viselő katonákat segítse erre az ember feletti teljesítményre. Majdnem mindenről kiderült persze előbb-utóbb, hogy a hadsereg céljaira fejlesztették évekkel azelőtt, hogy polgári alkalmazása egyáltalán felmerült (internet, GPS, stb).

Az örökké élő munkanélküliek társadalma

Felsorolni is nehéz lenne mindazokat az alkalmazásokat, technológiákat, eljárásokat, amelyek ezt a szemünk láttára forradalmian átalakuló világot jellemzik. Egy biztos, az emberiség számára nincs más út társadalmi, egészségügyi, gazdasági problémáinak kezelésére, mint ez az egyre gyorsuló verseny az idővel. Neumann 1950-es években megfogalmazott megérzése a technológiai fejlődés szingularitásáról szinte a szemünk előtt következik be a robot-, nano, bio-, információs- és egyéb technológiák interdiszciplináris fejlődése révén. A problémák megoldása azonban újabb problémákat eredményez.

Ebben a szép új világban ugyanis tömegek fogják elveszteni állásukat.

Az egyik előadó Hamburg polgármesterétől pár hete például azt kérdezte, hogy mit fognak kezdeni egy ekkora kikötővel, ha már nem lesz rá szükség, majd az elképedt pogármesternek megpróbálta elmagyarázni, hogy a 3D nyomtatás korszakában egyre kevesebb áru mozgatása válik szükségessé és a modern technológiák miatt kiszoruló hagyományos energiahordozók szállítása is jelentősen csökkenni fog, illetve átalakul, nem beszélve az alapanyagok szállításának a csökkenéséről.

A Google vezető nélküli autója egyetlen baleset nélkül tett meg eddig több, mint egy millió mérföldet Kaliforniában, miközben egy átlagos vezető baleseti statisztikája lényegesen rosszabb. A kérdés, tette fel a egyik előadó, hogy mitől félünk jobban, ha egy vezető nélküli autó jön belénk, vagy a másik vezető okozza a bajt? A 2009-es válság állások millióit szüntette meg, de ez csak a töredéke annak a problémának, amely a következő 15-20 évben fog jelentkezni az embert helyettesítő technológiák terjedése miatt. Természetesen a kutatók már arra is keresik a választ, hogy mihez lehet kezdeni a fejlett társdalmakban munkanélkülivé váló több tízmillió emberrel, bár nagy részének a problémája addigra úgyis beolvad az öregedő társadalom problematikájába, amit csak súlyosbít az a helyzet, hogy a várható életkorunk jóval 100 év fölé fog ugrani ugyanebben az időszakban. Vagyis a már a mai ismereteink szerint  is csődben lévő nyugdíjrendszerek és ezen keresztül az egész emberiség nagyságrendileg nagyobb válsággal fog küzdeni, mint amire a rémálmainkban gondolni merünk.

Jó pap holtáig tanul

Mindenesetre mind a szabadidő eltöltése szempontjából, de különösen, ha túl akarunk élni egy az alkalmazkodási képességünknél gyorsabban változó környezetben, a tanulás tünik az egyik legjobb megoldásnak. Ebben, vagyis az élethosszig tartó tanulásban, mint sok más hasonló jelenséget vizsgálva mi magyarok eléggé le vagyunk maradva, pedig a gazdasági fejlettséggel nagyon erősen korrelál, nem véletlen, hogy Svájc van az első helyen. Így befejezésként adódik, hogy javasoljuk a Singularity University honlapjának tanulmányozását és lehetőség szerint valamelyik kurzus elvégzését, de addig is, amíg erre gyűjtünk sok minden elérhető ingyen is. Például fent vannak a korábbi előadások a youtube-on (l. alul), vagy a TED rendezvényei, illetve számtalan magazin, weboldal, blog, amely ezekkel a témákkal foglalkozik. Az (élet)erő legyen veletek.

https://www.youtube.com/user/singularityu