"Nő vagyok" sugározza a virág; "virág vagyok" sugározza a nő. "Férfi vagyok" sugározza a termő fa törzse; "termő fa törzse vagyok" sugározza a férfi. (Weöres Sándor: A teljesség felé)
Pár nappal az epehólyagomtól megszabadító műtét után, amely érdekes egybeesésként épp a víz-fa korszak váltásához kapcsolódik, időszerű a tavaszról és a Fa változó állapotáról írni. Annál is inkább, mert az áprilishoz és a Fához tartozó yang elem az epehólyag.
Mindennapjaink fa állapotai
Fáról beszélve egyszerre értjük a magyar nyelvben a fát, mint növényt és mint anyagot és az öt elemen belül is mindkét értelmében van jelen. Gyermekkorunk fára mászásaitól, mindennapi életünk számtalan kis fa tárgyán, játékán, a papíron, amelyre írunk, illetve a hagyományos építészet konstrukcióin keresztül az erdei séta megnyugtató élményéig felsorolni is nehéz lenne mi mindent jelent életünkben a fa. Nem utolsó sorban életünk legalapvetőbb elemét az oxigént tekintve a Föld erdei és egyéb növényei biztosítják ennek jelentős részét. Miközben víz nélkül is akár napokig túlélhet az ember, oxigén nélkül maximum percekig. Jelenlegi ismereteink szerint nagyjából 4-500 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön a fák ősei. Bolygónk faállományát ezer milliárd tonnára becsülik, amely évente nagyjából 1 százalékkal bővül és ennél kisebb mértékben termelik ki, illetve pusztul el. |
| Erdő Ushuaia (a Föld legdélebbi városa) mellett a Tűzföldön, Argentina |
A fa otthonainkban a mai napig fontos szerepet tölt be a
szerkezeti funcióktól, a nyilászárókon át a burkolatokon át a bútorokig.
Biztonság, védelem, kényelem és a kályha, kandalló, vagy éppen tábortűz
tüzelőjeként meleg forrása. Ezekkel a szavakkal írnánk le valószínűleg, hogy mit
jelent minden ember számára az egyik legfontosabb hely, fogalom, az otthon. A
fa otthonos, illetve jelenléte otthonossá varázsol még nagyobb tereket is. A fa
életünk egyik legfontosabb alapanyaga, energia, oxigén és kipárolgáson
keresztül nedvesség forrása. Egyben kötőanyag, amely gyökerei segítségével
megköti és ezáltal megvédi a talajt az eróziótól. A trópusi partok mangrove
erdei pedig a partokat védték a tengerek, óceánok pusztító viharaitól,
szökőárjaitól. Építőanyagként évezredeken keresztül a legfontosabb
szállítóeszközök (hajó, szekér, vonatkocsik) anyagaként szolgált.
A fa, mint a civilizációk „tartóeleme”
Jared Diamond Összeomlás c könyvében a történelem során
eltünt civilizációkat vizsgálva arra a következtetésre jut, hogy a pusztuláshoz
általában nagyon hasonló út vezetett legyen szó a grönlandi viking, a húsvét
szigeteki rapanui, a latin amerikai maya vagy inka, vagy éppen az angkori
khmer birodalom összeomlásáról. Miközben a vég eljöveteléhez mindig szükség
volt külső tényezőkre (alapvetően más erősebb népek hódításai, illetve
klimatikus változások, más népek által behozott betegségek), de ezt mindig
megelőzte egy belső folyamat. Ennek keretében a jólétben élő népek egyre
felelőtlenebbül bántak természeti erőforrásaikkal, miközben a jólét hatására
létszámuk drasztikusan megnőtt, majd a megújulási ütemnél gyorsabb erőforrás
kizsákmányolás miatt élelmiszer, fűtő- és építőanyag hiány alakult ki, ami
éhhalálhoz, kannibalizmushoz és az adott nép kipusztulásához, más népek általi
leigázásához, kiirtásához vezetett. Érdekes módon a leggyakoribb közös pont az
erdők kipusztítása ezekben a történetekben.
A fák túlzott kivágása miatt egyrészt adott területen az
erdő állomány már nem képes a megújulásra, másrészt nem képes megkötni a
talajt, ami erózióhoz, a tápanyagban értékes termőföld jelentős veszteségéhez
vezet, ami viszont az élelmiszer és állati takarmány termelés feltételeit teszi
tönkre és végül a népesség fogyása, gyengülése és éhínség alakul ki. Mire az
első európai felfedezők megérkeztek a Húsvét-szigetekre a 17. században, az ott
élő polinéziai nép, a rapanui lélekszáma a töredékére esett egy évszázad alatt
és a sziget erdeit szinte teljesen kiirtották. Ezzel párhuzamosan a szárazföldi
madarak mivel természetes költő és élőhelyük az erdő megszűnt és a tengeri
madarak (részben az elszaporodó patkányok pusztítása miatt) szinte teljesen
kipusztultak. A magas fák kiirtása miatt nem maradt alapanyaguk hajók, nagyobb
csónakok építésére, ami a halászattól, mint élelem forrástól is elvágta őket,
igaz elsődleges protein forrásuk a baromfi és nem a halak voltak. Az erdők
pusztulásával a kipárolgás is jelentősen csökkent, ami viszont a csapadék
drasztikus visszaeséséhez vezetett. Az eredeti Őskultusz, melynek keretében
hatalmas kőszobrokat (maui) emeltek az ősök tiszteletére, a rapanui kultúra
hanyatlásával a középkor után egyre inkább átadta helyét a Madárember
kultusznak (Tangata manu) és a szobrok állítása is fokozatosan megszűnt. Közel
ezer különböző méretű szobrot emeltek a 12. és 18. század között, amelyek
szállításához a sziget belsejében található vulkanikus kőzet bányából a
tengerpartra, faszerkezeteket használtak, ami önmagában is jelentősen
hozzájárult az erdők kiirtásához Diamond és az ismert norvég tudós Thor
Heyerdahl feltételezése szerint.
 |
| Rapa Nui Nemzeti Park - Húsvét szigetek (Chile) |
Sok nyelvben a fa szóval írjuk le az erdőt is (pl. wood angolul). Az erdő a természetvallások és a panteisztikus világkép szimbólumrendszerében a templom, a székesegyház megjelenése, a modern ember számára a visszatérés az ember természeti, tiszta állapotához.
Henry David Thoreau (1817-1862) amerikai filozófus, író,
naturalista Walden című könyvében azt írja, hogy mindennapi életünk számos
luxusa és a kényelmünket szolgáló dolgok valójában nem hogy nem
elengedhetetlenek az életben, hanem kifejezetten az emberiség felemelkedésének
akadályait jelentik. Elveihez hűen cselekedve két évet két hónapot és két napot
töltött egy ismerőse (Ralph Waldo Emerson) birtokának erdejében a maga által
épített egyszerű faházban. Azt írta, hogy azért ment az erdőbe, hogy tudatos
életet éljen, megtapasztalja mik az élet igazán fontos tényei, mire tanítják és
ne úgy haljon meg, hogy nem élt.
 |
| Thoreau híres idézete elvonulásának szinhelyén készített tábláján |
A fa alkímiája
Az öt elem körében a fa (木 mù) a víz által táplálva, a tüzet szítva
jelenik meg. A fát a fém vágja el, a fa pedig a földet köti meg. A fa mély
gyökereket ereszt a földbe, amelynek nagysága hasonló koronájához, ez vagyis
számunkra láthatatlan gyökérzete adja stabilitását. Fejlődési szempontból a fa,
mint növény, ahogy kibújik a földből a születéshez tartozik életciklusunkban.
Ezért az emberekre általában csecsemő és gyermekkorban a fa tulajdonságok
jellemzőek.
A fa pozitív oldala, hogy környezetének biztonságot ad, vele
növekszik minden, ami az ágaira kapaszkodik, azokkal összekapcsolódik. A fa
stabilitása, mély gyökere adja nehézkességét is, miként a fa nem szereti ha
átültetik, a fa típusú ember sem szereti a változásokat, azokra nehézkesen
reagál. Ez okozza egyben a fa diszharmóniáját is, hiszen a fa túlsúlya
egy emberben növeli az általa érzékelt különbséget közötte és a külvilág
között, ami feszültséget, befelé fordulást, konfliktust válthat ki a
külvilággal. Meg nem értettséghez, elzárkózáshoz, agresszivitáshoz, vagy éppen
depresszióhoz vezet. A fa típusú emberre az erős izmos kéz jellemző, amellyel
megragadja környezetét legyen az fizikai, vagy éppen egy lehetőség
megragadásához kapcsolódó reakció.*
A fához tartozó szervek a máj (yin) és az epe (yang), a
testben az inak. A fára jellemző mentális állapot az érzékenység, a tipikus emberi érzelem a düh, a szem, mint érzékszerv
és a látás, mint jellemző érzékelés. Nem véletlenül a fa testi folyadéka a könny.
 |
| Az öt változó elem köre |
Egészség és a fa változó állapota
Az epét a máj termeli és az epehólyag tárolja a zsírok lebontásához szükséges epefolyadékot étkezések között. Az epehólyagban az epe összesűrűsödik, ezáltal a zsírok lebontása hatékonyabbá válik. Különösen zsíros ételek fogyasztása esetén a termelődő kolecisztokinin (CCK) hatására az epe összehúzódik és kiürül. Az epe megfelelő funkcionáláshoz sem a túlzottan zsíros ételek, sem a zsírszegény diéta tartós alkalmazása nem szerencsés. Ilyenkor tavasszal azonban az adott elemhez, vagyis a fához tartozó szervek regenerálása érdekében érdemes tisztító kúrát tartani. Ez alapvetően zsírszegény, csak enyhén fűszeres, rostdús ételeket foglal magába, sok zöldséggel és gyümölccsel, kevés finomított élelmiszerrel, sok folyadékkal, az alkohol és édességek nagy része fogyasztásának szünetelésével pár héten keresztül. Ez a diéta már néhány nap után érezhető eredményekkel jár, nem utolsó sorban a télen felszedett felesleges kilóktól megszabadulás egyik legjobb módja is.
Nagyon fontos szerepe van a gyógynövényeknek, ezekből készített főzeteknek és teáknak. A csalán általános tisztító hatása mellett, a koleszterin szintet csökkenti, májfunkciót javítja a máriatövisolaj, a citromfű nyugtató, emésztést elősegítő, epeműködést serkentő hatása közismert. Az apróbojtorján vagy közönséges párlófű, valamint a borsmenta hasonlóan jól hat az emésztésre, epeműködésre.
Korábban már írtam, hogy a magyar kifejezések nagyon találóak. Gondoljunk csak az "epés megjegyzés"-re vagy a "rosszmájuság"-ra. Ilyenkor a Fa elem idején érdemes ezekre az összefüggésekre is figyelni annak érdekében, hogy a bennünk lévő diszharmóniát csökkentsük. Az epés, vagyis kritikus, túlzottan cinikus megjegyzésektől érdemes tartózkodni, gondoljunk arra, hogy mások azért teszik, amit tesznek, mert azt helyesnek gondolják. A májhoz tartozó diszharmónia a Fa túlsúlyos ember jellemző érzelmével a dühhel kapcsolatos. Ezt mind szervi, mind mentális alapon befolyásolhatjuk. Szervi alapon a máj regeneráló kúrával, szellemi alapon a frusztrációktól, indulatoktól, dühös reakcióktól történő megszabadulástól, vagy legalábbis ezek csökkentésétől, amelyre számtalan hasznos meditációs technika adódik a jógában, a zen gyakorlatokban, vagy épp a tai ji-ben. De a legegyszerűbb, ha naponta természetes környezetben (pl. erdőben) sétálunk legalább 30-40 percet egyedül, kikapcsolva minden az indulatokat szító külső és belső hatást. Kellemes kikapcsolódást kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése