Idén május 25-én azaz ma ünnepeljük a második tízmilliószoros napot, amikor
lelki gyakorlataink a tibeti buddhista rendszer szerint sokszorosan hatnak. A
tízmilliószoros napok közül az első kettő (idén február 25 és május 25) mindig
holdtöltére esnek, míg a következő (idén július 12) újhold után négy nappal és
a negyedik (idén november 24) telihold után hét nappal van. Ezek a napok
Gautama Sziddhárta herceg, vagyis Buddha életének négy legfontosabb állomásáról
szóló megemlékezések, ez adja a gyakorlatainkat sokszorosító hatását. Lelki
gyakorlataink és gondolataink pedig teremtő erővel hatnak, bár nem ez a
lényegük, illetve céljuk.
Buddha születése és megvilágosodása
Május 25 azért emelkedik ki a négy tízmilliószoros nap sorából, mert ekkor
ünnepeljük Buddha születését és egyben megvilágosodását. Utóbbi Buddha 35.
életévében 30 évnyi jólét (hiszen gazdag uralkodói családba született) és öt
évnyi szerzetesség után történt meg. Már születésekor megjósolták, hogy vagy
nagy uralkodó, vagy ha a világ szenvedését megtapasztalja akkor a valaha
született legnagyobb hatású spirituális tanító lesz belőle. Noha apja a
szenvedés minden formájának megismerésétől próbálta elzárni és nem engedte
ezért ki még a palotából sem, ahol Sziddhárta herceg fényűző életet élt, egy
nap mégis elhagyta a palotát, és megtapasztalta az emberek szenvedését. Életét
ezért a szenvedés megszüntetésének szentelte. Saját megvilágosodása kapujából
pedig azért fordult vissza, hogy másoknak is segíthessen a megvilágosodásban.
Sokan ismerik és több alkotó is feldolgozta Buddha életét (egyebek mellett
például Hermann Hesse: Sziddhárta című könyve, vagy Bernardo Bertolucci: A kis
Buddha című filmje talán a legismertebbek). Így itt most nem foglalkozom ezzel
részletesebben.
Nincs recept arra, hogy pontosan milyen gyakorlatokat kell végezni ezen a
napon és természetesen nem elég pusztán ma végezni ezeket, bármennyire is
sokszoros erővel hatnak. Amit viszont ma és minden nap érdemes gyakorolni az
a zavaró gondolatoktól és érzelmektől való megszabadulás, hiszen a
szenvedésünk fő okozói Buddha szerint. Ezek a tibeti buddhista mantra az om
mani peme hung hat szótagához rendelhető formában a következők.
Om – a
büszkeséget és önzést,
Ma – a
féltékenységet és írigységet,
Ni – a
ragaszkodást és az önző kívánságokat,
Pad/Pe – a
nem tudást és zavarodottságot,
Me- a
mohóságot és a fukarságot, és
Hum/Hung – a
gyűlöletet és a haragot alakítja át
A buddhista sztúpák és kolostorok körül a hívők az óramutató járásának megfelelő módon
járnak körbe és az imamalmokat pörgetve mondják a mantrákat.
|
||
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése